2009. március 8., vasárnap

Day 53-54-55-56-57.

Március 8.
Nők napja.

Hmm. Jó régen írtam. Elragadott az élet. Megesik néha.
Mikor folyton történik valami, és folyton van az embernek dolga, és még a tanulás is iszonyatos iramban, minőségben és élvezeti fokban folyik - hát ilyenkor inkább örülök neki, mint hogy leírjam.

Valamint, olyanok is történnek, amiket nehéz megosztani. Nehéz leírni, vagy elmondani.
Változom.

Például inkább azt gondolom mostanság: kevés beszédnek sok az alja, és nem fordítva. Ennek ellenére még mindig tudok sokat beszélni.

Álmos vagyok.
Gyönyörű időnk van. Hol esik, hol süt a nap.
Körülbelül 16-18 órát töltöttem Lánggal tegnapról mára.
Úgy kezdődött a mai nap, hogy röhögve ébredtem, és kókusztejet szürcsöltünk egy kókuszdióból, majd kitaláltam, hogy földhöz kellene vágni, hogy meg tudjuk enni, mire lement az udvarra, földhöz vágta a zuhogó esőben egy szál atlétában, amit tegnap varrtam neki. Elég klassz lett. A kókuszdió reggelire meg fenséges.
Akárcsak a fények ilyenkor - hol esik, hol süt, és a vízről visszaverődik a fény, és bejön az ablakon az eső illata.
Ah, micsoda élet!
Végtelen hálát érzek, hogy megteremthettem ezt az élményt. Azokat a pillanatokat a kókuszdióval, a fényekkel, és Lánggal.
Bár meg tudnám osztani mindezt az emberekkel. De alig lehetséges.
Ezt az örömöt, hálát, és az "itt-és-most"-ban való létezés extázisát, a kitágult tudatot, és ezért a kitágult érzékelést.


És ami adott, az tanulandó és használandó, ha pedig megszűnik, az azt jelenti, hogy van lehetőség, valami sokkal jobbra.

Vicces, hogy a pont ma, nők napján tanultam sokat a női és férfi szexualitás természetéről. A férfi szexualitás alapvetően következőképp működik: szexuális energia termelődik, majd az orgazmus bekövetkeztével együtt jár az ejakuláció, aminek során a férfi az addig termelődött szexuális energiát elveszti. De ha megtanulja elvezetni az energiát a genitáliáktól, nem csak multiorgazmusos férfi lesz, hanem ráadásul a szexuális energia nőttön nő a két fél között, ami által meditatív állapotba kerülnek, és kitágult tudatállapotban femininebb módon fogja megélni a férfi az orgazmut és a szeretkezést, mert az érzékek sokkal élesebbek. Igen ám, csak hogy ha kitágul a tudat, akkor már nem számít, melyik fél milyen nemű, mert akkor mindennel kapcsolatba kerülünk, és mindent tudunk szeretni - mert a szexualitás lényege ez: ahogy az angolok mondják, "making love" - szeretést csinálni, vagyis szeretetet teremteni, kifejezni és megélni. De a szeretet sokkal-sokkal hatalmasabb annál, minthogy egy emberre lehessen korlátozni, mert ha kiteljesedik, akkor egyszerűen túl sok energia keletkezik: az ember által termelt energia túlnövi az embert: eltűnünk a szeretetben.
Nagyon kevés olyan férfi él ma a Földön, aki ezt tudja.
Birtokló szeretetük, a birtoklás, a háborúk és konfliktusok pedig mind abból erednek, hogy ezt nem tudják. Mert mivel azt hiszik, lehetséges igazán szeretni egy embert anélkül, hogy másokat is ugyanannyira szeress, és mert a szexuális energiájuk olyan kevéske, múló örömet okoz nekik, emiatt azt hiszik, birtokolniuk kell, mert az orgazmus olyan rövid ideig tart, de szükséges része az életnek, ezért kéznél kell legyen a nő, és kéznél kell legyen az orgazmus - mintegy birtokolni kell.
Ha tudnák, hogy a nők alapvető képessége a multiorgazmusra azt eredményezi, hogy kiszolgáltatottabbak, nyitottabbak, és kevésbé birtokló természetűek - mivel a szeretet nem fér meg a birtoklással - talán jobban tisztelnék a nőket.
Persze, amint mondtam, az emberiség, mint faj, ma még mindig férfi típusú energiával talített, így a nők is birtokolnak...
Hát ennyit részemről nők napjához...


Egyébként pedig:
Újra gyerek vagyok: nyitott, bölcs és kreatív.
Végre, végre!
Ez történt az elmúlt pár napban.

Viszlát!
Szeretlek.

Nincsenek megjegyzések: