2011. május 9., hétfő

Grafománia - áldás vagy átok?





Süt a nap, meleg van. És hétfő.
Nemsokára indulok melóba. Bringával. ( Íme a bringás szerkó, a hiper-szuper 80as évek-turkis-szoknya. Csak sehogy se férek bele a photo-boothba.)
Holnap fotózás. Egy végzős csaj valamelyik itteni fotós fősuliból megkeresett, hogy szeretne velem dolgozni - divatanyagot lövünk. És ki leszek állítva ha minden jól megy, kétszer is, mert egy sráccal már dolgoztam, aki most végzős - bár az művészet volt, és inkább vizuális kommunikáció; grafika+fotó ötvözete. Jó lesz. Apropó, Eugene. Mert így hívják, és amúgy Szingapúr az ő becses eredetének helye. Tegnap vele álmodtam, és leírtam neki másnap az álmom, mert ő meg, pont, mikor vele álmodtam, lájkolta valamelyik linkemet a fékbúkon - mondom, micsoda véletlen. És többek között azt álmodtam róla, hogy mindeki ott volt, csak ő késett, de mégis én vele akartam dolgozni. És itt jön a vicces rész: erre azt válaszolta, hogy az azért nagyon durva, mert neki a személyiségében ez az egyik legnagyobb hibája, amit utál is, hogy mindig késik. Durva. Durva. Vannak jós-álmaim....Mert előtte én ezt nem tudtam róla - csak a prodzsektjéről beszélgettünk, mikor együtt dolgoztunk...Erről a tulajdonságáról nem tudtam. Csak a tudatalattim - ezek szerint.









Viszont az azelőtti napon, meg mára virradóra is Opennel álmodtam. Elég sokat álmodok vele, mióta itt vagyok. Egész sorozat, különféle furcsa, és eléggé random történetekkel. Egész vicces kalandregény lenne belőle.

Háth, mindenesetre az is érdekes, hogy velem mi történik. Nem is értem, csak lesek. Vágódeszkáról kajálok. És elszontyolodok, ha nincs a töröknél Puck. Amúgy szokott lenni, de pont tegnap realizáltam, hogy megkaptam a fizetésem, így hát bementem a törökhöz (mert egy török midnenhol van - itt is), mert náluk lehet a legjobb dolgokat venni - rendes kaját, nem csak ilyen angol fosokat. De például a múltkor, mikor nem volt pénzem, akkor volt Puck, gondoltam, ha lesz fizum, akkor veszek, erre most elfogyott.
És végre vettem fémdobozos török earl greyt. Mármint olyan tea, amit a Fekete-tengernél termesztettek, és valami török cég dobozolta. Egész jó.

Minek is ültem le írni?
Tuti-jó ez a grafománia...

Ja, igen, csak elgondolkodtam, mi vezetett engem ide Londonba, és hogy minek, amikor nem is érdekel "ez az egész", de valamit mégis csinálni kell, és akkor már jobb, ha az ember valami olyasmit csinál, ami közel áll a szívéhez -
és meglátogattam 4 ügynökséget a múlthéten, és mindenhol azt mondták, nem illek bele a profiljukba, de amúgy ne adjam fel, jó lesz az, hozzámvágtak egy listát a megbízható ügynökségekről, és mondták, hogy ahhoz ragaszkodjak. És volt egy ügynökség, ahol még a képeimet se nézték meg: megkérdezték hány éves vagyok, megmondtam, és azt mondták, akkor nincs remény, túl öreg vagyok én már ehhez. Na, tessék.
Mindegy, nem adom fel. Nincs olyan, hogy valaki nem alkalmas. Hát most tehetek én róla, hogy 16 évesen nem így néztem ki, és nem volt ennyi eszem se? Tehetek én róla, hogy 27 évesen nézek ki úgy, ahogy köll? És ez csak egyre jobb lesz.... Szóval ne jöjjenek nekem azzal, hogy öreg vagyok ehhez, mikor 30-40 éves emberek is modellek. Jó-jó, máshol, igen. Én meg hiába vagyok ennyi idős, csak 20-nak nézek ki - szóval kb patt-helyzet.
De már a fotós barátomat, aki az Elite-nek dolgozik (ez nagyon menő), beizzítottam, hogy segítsen nekem, és mondta is, hogy fog - majd együtt kitaláljuk. De tegnap még a kislányával vakációzott valami erdőben a tengerparton, és talán most jön vissza, és vakáció után az emberek elfoglaltak, de azt mondta, hogy ha barátoknak segíteni kell, arra mindig szakít időt.

De most minek folyjak bele a nyamvadt kapitalizmusba, mikor az nem jó.
De az is jó, ha belefolyok - mert minden úgy van jól, ahogy van. És az, hogy velem mi van, az a nagy egészet tekintve alig számít valamit. Az, hogy az emberiség mint faj fennmarad-e, az se számít. Mert ha nem, akkor csak ennyi: "Megpróbáltuk, nem ment, majd megpróbáljuk valahogy máshogy." Semmi nem számít semmit, és minden úgy jó, ahogy van.

De legalább kezdek valamit az életemmel...
Legalább király vagyok.
Nyííí.

Köszönöm, hogy megoszthattam.

Szeretlek.
Viszlát.

Nincsenek megjegyzések: