Nem azért, mert pszichológus és tud figyelni. Az egy dolog. Meg az is, hogy kevés ember tud osztatlan figyelmet adni valaki másnak.
Azért tudja, miről beszélek, mert ő is megtapasztalta... ...mindazokat, vagy még többet is.
De, meg kell mondjam, ő az első "ilyen" ember azok közül, akikkel eddig találkoztam, aki soha nem drogozott. Leszámítva a kávét. Most már azt sem iszik.
Eddig egy pszichológust ismertem, aki a pszichológián keresztül jutott buddhista alapelvekre, és ő a világ három legjobbjának egyike. Menis Jousry. Ja, és ő nem hívja ezeket buddhista vagy bármilyen valláshoz vagy szent tradícióhoz kötődő és pláne nem elveknek. Ő csak mondja, amit tud. És tök logikus és működik.
Na lényeg, hogy a Doktor úr nem drog, hanem önismeret és meditáció útján jutott azokra az élményekre, amikre én is - drog nélkül és meditációval, önismeret útján. Bár ő jóval előrehaladottabb, mint jómagam, mert álomterápia a fő tárgya, és így ebből is kellett saját-élményt szereznie. Ami pszihó szakon ugye ilyen százas nagyságrendű (talán háromszáz, nem tudom pontosan) terápiát jelent. Mármint hogy annyi órát tölt az ember kötelezően terápiában, plusz a másoddiploma alatti, meg egyéb önismeret és egyéb saját élmény órák száma. Harminchét éves, szóval már sok időt töltött ilyesmivel. Én ha akartam volna se tudtam volna ennyi időt tölteni ilyesmikkel, minthogy sem pszichológus nem vagyok, sem harminchét. Igen, az idő nagy úr. Pedig nem is létezik.
Az álom terápia pedig azért jó, mert sokkal kevesebb blokk van az alkalmazásakor, mint egyéb terápiákon, mert a tudat vagyis tudatalatti sokkal mélyebb rétegeiből tud meríteni, információt, élményt, emléket előszedni, mint más terápiák.
Meg volt az életének olyan időszaka, ha jól emlékszem másfél évet mondott, amikor napi tizenöt órát meditált. Képtelenségnek tűnik, ugye? Pedig lehetséges.
És csak zabpelyhet, csirkét, rugbrőt (dánból jön ez a szó: rugbrød, ami ilyen alig feldolgozott teljes kiőrlésű kenyér, vagy hogy hívják ezt - hát amikor még benne vannak a gabona úgy egészben, teljes értékűen), meg rizst, meg tojást eszik. És nem is kíván mást enni. Kérdeztem tőle, ez nem nagy önmegtartóztatás, és amint válaszolt, már emlékeztem is a saját élményre, amikor az ember "jól van", nagyon jól, mint ahogy én február környékén, amikor megnövekszik a rezgésszáma, könnyebb lesz a test, átjárhatóbbak a "dimenziók", jobban megy a meditálás, az elme kiürítése, a mindenség energiájára való rácsatlakozás (most ezeket mind azért mondom, mert rendesen sehogy sem tudom kifejezni azt az állapotot, amikor "jól vagyok", és például a Doktor úrról tudom, hogy tudja miről beszélek, pedig nincs rá nagyon szó), szóval olyankor az ember egész egyszerűen tisztább étteleket kíván. Én olyankor nem kívánom a húst, tojást, tejet, cigit, alkoholt, zajt. Egyszerűen a szervezet olyanná alakul, hogy csak azt kéri, ami egészséges, és az nagyon finom neki, így aztán a "csak bizonyos dolgok magunkhoz vétele" természetessé válik, nem pedig aszketikussá vagy önmegtartóztatássá. És abban a pillanatban, mikor az ember önmegtartóztatásnak érzi a dolgot, akkor már leesett az energia-szintje, akkor már felesleges is megtartóztatni magunkat. Ha a szervezet kér valamit, akkor adni kell neki, úgy fog a legmegfelelőbben működni. Mint ahogy, ha nem kér valamit, akkor úgy fog a legmegfelelőbben működni. És minden csak tudatállpot kérdése.
...kevés embernek van ilyen fényes tekintete, mint a Doktor úrnak. Szám szerint hármat ismerek. Aztán jönnek a kevésbé fényesek és végül a teljesen fénytelenek. (És olyan jó, meg szép, hogy én is erre hajtok egy ideje, úgy két éve, de még csak valahol az alsó lépcsőkön járok...)
Azt mondta, mikor rákérdeztem erre, hogy szerinte az önismeret magas fokán álló embereknek ilyen fényes a tekintete, meg azoknak, akik jól foglalkoznak spirituális betekintéssel. (Jól = alázatosan, türelemmel, nem kóklerként, nem fennhéjázva, csendben.) És egyetértek vele.
∗∗∗
És ma este megint új embereket fogok megismerni.
Euridikénél Beugró parti lesz. (Társasjáték a Beugró című TV-műsorra. Régebben ment, ilyen vicces, improvizációs játék.)
Szép napot, még szebb életet.
Köszönöm, hogy megoszthattam.
Viszlát.
Szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése