Szeretni és elfogadni magam. (Pont így, ahogy a képen IS jelenleg IS érzékelhető vagyok...)
Tudni elengedni. Pontosabban mindig az elengedés ellazult állapotában lenni.
Ezzel együtt elfogadni azt, ami VAN.
Ismerni magam. Őszintének lenni.
Békében, szeretetben, szabad, gazdag, sikeres és fontos lenni.
Alázatos és közvetlen maradni.
És legfőképp:
Élni, hinni, megmutatni és megosztani azt a csodát, akinek ismerem magam belülről.
És hogy ezt mások is fel- és elismerjék.
∗∗∗
És ami a legjobb azokban a dolgokban, amiktől rosszul érzi magát az ember, hogy rengeteget lehet fejlődni tőle, és ráadásul miattuk egyre inkább tisztába jön az ember azzal, hogy mit szeretne, és mit nem szeretne. (Az eredmény fent látható....) Továbbá, hogy mi a szeretet és hogy mi nem szeretet.
∗∗∗
Ma este operába megyek.
És ez is vicces a hojskoléban, hogy mindent megcsinálunk magunknak. A bulit, a koncertet - még az operát is. Díszvacsorával kezdődik, ki kell öltözni, aztán pedig irány a Bohém élet.
Két maradék hírem van,
az egyik, hogy ma itt volt a producer haver csávó, Dennis, megmutattam neki A Számot, és nagyon bejött neki. Külön megdícsérte az éneket rajta. (Igen! Igen, igen, igen! ...úgy örülök.... ez jót jelent...)
A másik pedig, hogy Észak-Jüttlandon advent vasárnapokon ingyenes a vonat és a busz. Ezt kapd ki, Magyarország!
Viszlát!
Szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése